ímkézett bejegyzés

Új utánpótlás-versenyrendszer

A tehetségek kiválasztását segíti elő az utánpótlás-versenyrendszer átalakítása. Az MLSZ – az UEFA-val összhangban – felfüggesztette az utánpótlás válogatottak versenyprogramját.

Tekintettel a koronavírus-járvány okozta helyzetre, az MLSZ elnöksége pénteki online ülésén június 30-ig törölte a korosztályos válogatottak valamennyi olyan nemzetközi programját, amely korosztályok versenyeit az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elhalasztotta vagy törölte.

A szövetség elfogadta a 2021–2022-es férfi és női felnőtt és utánpótlás-versenykiírások tervezeteit. Ami az OTP Bank Ligát illeti, a rajt várhatóan 2021. július utolsó hétvégéjén lesz, míg a záró fordulót május közepén rendezik, 2022-ben.

Az elfogadott új utánpótlás-versenyrendszer átalakulása a különböző életszakaszokhoz igazodó szakmai munka elősegítését szolgálja. A Bozsik-programban és az alacsonyabb korosztályokban a kiválasztás elősegítése a cél. Fontos ehhez, hogy minden gyermek ugyanannyi időt töltsön a pályákon. A magasabb korosztályoknál előtérbe kerül a képzés, valamint a „jobbak a jobbak ellen” elv érvényesítése és a megfelelő színvonalú mérkőzéseken történő versenyeztetés is.

Annak érdekében, hogy a klubok és akadémiák átgondolt és ésszerű módon alakítsák ki az utánpótláskorú játékosokra vonatkozó átigazolási politikájukat, hogy – különösen területi, megyei szinten – nagyobb legyen az együttműködés a nevelő- és a befogadó egyesületek között, átalakul Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat is.

A női labdarúgásban is háromszintű rendszerben valósul meg a tehetségek kiválasztása, képzése. A kisebb egyesületekben induló szakmai munka csúcspontját az államilag támogatott hat országos elitakadémia jelenti. A minőség érezhető növekedéséhez a szakemberek folyamatos fejlődése, képzése is szükséges.

Az MLSZ elnöksége határozott arról, hogy az éves küldött közgyűlés 2021. május 14-én, 10 órától online formában zajlik.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://szovetseg.mlsz.hu/hir/julius-vegen-indulhat-az-otp-bank-liga

Produktivitás 2.0

Amikor a hazai utánpótlásfutball helyzetét elemezzük, rendszerint a korosztályos válogatottak és a kiemelt bajnokságok (U19, U17, U16, U15) kerülnek terítékre, a fiatalabbakról, a piramis alján lévőkről ritkábban esik szó.

Kép forrása: prduktivitas.mlsz.hu

A „kicsik” képzésének, versenyeztetésének első lépcsőfoka a 2011-ben újra életre hívott Bozsik-program. A kis focisulikból érkező gyerekek kilenc éves korukig egy mezőnyben játszhatnak a legnagyobb klubokban pallérozódó társaikkal, és a leginkább futballfesztiválokhoz hasonlító tornák mindenekelőtt a játék megszerettetéséről, öröméről szólnak. A következő szinten, a 10-11 évesek mezőnyében – a bázisok jelentősége szerint – három osztályba sorolják a műhelyeket, 12 éves kortól pedig – egészen a 14-15 esztendősek akadémiai képzésének kezdetéig – kiemelt régiós bajnokságokban fejlődhetnek a fiatalok.

Az MLSZ folyamatosan ellenőrzi az egyesületekben zajló munka minőségét. A szövetség 2018-ban – a kontroll egyik elemeként – bevezette a produktivitási rendszert, amely azt mutatta meg, hogy az ígéretek mekkora számban illeszkednek be a felnőtt labdarúgásba.

Az MLSZ a felmerülő problémára reagálva egy hónapja bevezette a „Produktivitás 2.0-át”, amellyel mostantól a kisebb klubokban végzett nevelő munka eredményességét úgy mérik, hogy a srácok mennyi játéklehetőséget kapnak a kiemelt utánpótlás-bajnokságok akadémiai együtteseiben.

Technikás, kombinatív játékra alkalmas futballistákat akarunk nevelni, és már a gyerekek képzésében is ez a fő cél. Emellett fontos számunkra az is, hogy minél több játékosunk mutatkozzék be a felnőtt csapatban. Meggyőződésünk, hogy a kiválasztás az egyik leglényegesebb állomás ezen az úton, és mi már abban az időszakban is ragaszkodunk az alapelveinkhez.

A közvélemény az eredmények alapján ítél, a gyerekek esetében azonban nem az az elsődleges. Mi azt kérjük a fiataloktól, hogy vállalják fel a nyílt, kockázatokkal teli játékot, amellyel egyénileg a legtöbbet fejlődhetnek. Természetesen nem buzdítjuk őket arra, hogy ne nyerjék meg a meccseket, de a fő célunk mindenkiből kihozni a képességei szerinti legtöbbet, a legjobbat. Ha pedig elvégezzük a megfelelő munkát, az eredmények úgyis jönnek maguktól.

Bár az utánpótlásban nem az eredmény a legfontosabb, a minőségi munka mindig meghozza a gyümölcsét.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://produktivitas.mlsz.hu/info/bemutatkozik-a-produktivitasi-rendszer

Megyei és régiós utánpótlás-centrum hálózat

Az MLSZ kialakítja az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-centrumok hálózatát. A cél a regionális tehetségközpontok szakmai és szervezeti fejlődésének elősegítése, az azokban folyó munka ellenőrzése és teljesítmény alapú finanszírozásának kialakítása. Az elnökség – a Double Pass objektív visszajelzései alapján – választotta ki azokat az utánpótlásműhelyeket, amelyek területi alapon segítik elő a legtehetségesebb fiatalok kiválasztását és fejlődését.

Forrás: mlsz

Akadémiák

2019. decemberétől 10 labdarúgó-akadémia szakmai felügyeletét és finanszírozását az EMMI sportért felelős államtitkársága látja el. Ezekben az akadémiákban 14-19 éves koruk között a játékosok akadémiai szintű nevelése, a profi futballra való felkészítése, és a felnőtt futballba történő integrálása, beépítése történik.

Tehetségközpontok (B-szint)

A független nemzetközi szakmai auditáló cég, a Double Pass az MLSZ elnöksége által meghatározott szempontok alapján 2020 őszén részletesen felmérte a Bozsik-központként működő 73 utánpótlásnevelő sportszervezetet, és a minősítések alapján javaslatot tett a Tehetségközpontok (TK) kiválasztására. Annak érdekében, hogy a fiatalok számára a műhelyek az országban mindenhol könnyen elérhetővé váljanak, megyénként jellemzően egy-egy Tehetségközpontot jelölt ki az Elnökség. Egy-egy TK-hoz, az ugyanazon megyében tevékenykedő Körzetközpontokból érkeznek a játékosok. A területi alapon szervezett Tehetségközpontokban főállású, képzett, ambiciózus szakemberek foglalkoznak az ifjú labdarúgókkal. Az itt dolgozó edzők feladata lesz a U15-ös korosztálynál fiatalabb gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. A legrátermettebb játékosok innen kerülnek majd az akadémiákra.

Körzetközpontok (C-szint)

A Körzetközpontok (KK) elsősorban a grassroots/amatőr és az elit utánpótlás-képzés között helyezkednek el egyfajta hídként, és az lesz az elsődleges feladatuk, hogy a játékosok foglalkoztatása gyermekkorban a lakóhelyhez közel indulhasson el. Ezekben a központokban történik a futball megszerettetése a gyermekekkel, majd a tehetségesebb gyermekek kiválasztása és „feladása” a Tehetségközpontokba (TK). A piramis legalján az a mintegy 1400 amatőr klub található, melyek fő feladata, hogy minél több gyermeket csábítsanak a labdarúgásba.

Jakab Péter, a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia szakmai vezetője: – A mai napon megérkezett az MLSZ hivatalos üzenete akadémiánkra, miszerint a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia Tehetségközpont kinevezést érdemelt ki. A 2013-as évben induló és 2020 decemberében záruló immár 4. Double Pass vizsgálat ajánlása alapján, a belgák pozitív megállapításai alapján az MLSZ 73 sportszervezetből a Békéscsabát is a II. szintre sorolta be, míg partner egyesületünk, a Békéscsaba UFC a Körzetközpont besorolást kapta meg. Nagyon örültünk ennek a hírnek, mert az elmúlt hét évben elég sokat hullámvasutaztunk az akadémiák és utánpótlásközpontok versenyében. Szerintem most végre olyan helyre kerültünk, ahonnan szisztematikus munkával esélyünk lehet saját identitásunk legteljesebb felépítésére összhangban az MLSZ elképzeléseivel, valamint arra is, hogy egyre több saját nevelésű játékosunkat építsük be a Békéscsaba 1912 Előre felnőtt csapatába. Az MLSZ kinevezés egy új lehetőség a még jobb és tökéletesebb nevelőmunkára, amely minden tekintetben egy minőségi ugrást hoz a térség labdarúgásának fejlődésében. Itt nem csak szakmai, hanem infrastrukturális és a humán erőforrás fejlődésére is gondolok.

A jövőbeli legfontosabb terveink:

1. A Viharsarok szurkolói erejének egyesítése a Békéscsaba 1912 Előre csapatai mögött
2. Kiváló szakmai és partnerkapcsolat kiépítése alánk tartozó három Körzetközponttal és rajtuk keresztül a Békés megyei amatőr klubokkal
3. Produktivitásunk javítása felnőtt csapatunkban, valamint akár nemzetközi szinten is
4. Fedett műfüves csarnok megépítése az Utánpótlás Központban
5. Az egészségügy, mint támogató terület fejlesztése (konditerem, orvosi kezelő, fizioterápiás kezelő)
6. Sportkollégium létrehozása (városi sportegyesületek összefogásával)
7. Sportiskolai rendszer kialakítása a partneriskolákkal
8. Hagyományos nemzetközi labdarúgó tornák megrendezése (U14-U15, valamint U17 korosztályokban)

A Tehetségközpont és Körzetközpont rendszerű képzések előnyei:

1. A tehetségek centralizált képzése, kiváló körülmények között
2. A játékosaink magas szintű fejlesztése a családi környezet segítő hatásaival
3. Megfelelő iskolai- és tanulási környezet játékosaink számára
4. Belépési lehetőség a felnőtt labdarúgás különböző szintjeire
5. Profi futball kimeneti lehetőség

Kapcsolódó hivatkozás:
https://szovetseg.mlsz.hu/hir/nyaron-indul-a-tehetsegek-orszagos-kepzesi-rendszere

Átalakult a korosztályos bajnokságok versenyrendszere

A 2020–2021-es évadtól jelentős változások léptek életbe az U16-os, U17-es és U19-es, vagyis a kiemelt bajnokságok versenyrendszerében. A módosítások azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok a saját útjukat járják, ne pedig az eredménykényszer miatt játsszanak egy-egy utánpótláscsapatban.

A Magyar Labdarúgó-szövetség által az új évadtól bevezetendő változások egyik jelentősebbje a három kiemelt utánpótlás-bajnokságot, különösen azok lebonyolítását érinti. Amint az köztudomású, évek óta vita tárgya, milyen versenyrendszerben kellene megrendezni az U16-osok, az U17-esek és az U19-esek küzdelmeit.

A korábbi szisztéma szerint a három sorozat első osztályában nyolc, második vonalában pedig tizenhat együttes szerepelt. Az U17-es bajnokságból ki lehetett esni, s a búcsúzó csapat az egy évvel fiatalabb és az egy évvel idősebb korosztály együttesét is „magával rántotta”. Ez a szabály a 2019–2020-as évadra már nem vonatkozott, tehát a koronavírus-járvány miatt amúgy is csonka évadban nem köszönt el egyetlen klub sem az élvonaltól.

Az augusztus 29-én rajtolt, új sorozatban azonban az első és a másodosztály csapatait összevonták, majd két csoportra bontották, méghozzá oly módon, hogy a nyolc korábbi első osztályú klubot automatikusan az U19-es, az U17-es és az U16-os bajnokságok kiemelt csoportjaiba sorolták be. Tehát a Budapest Honvéd-MFA, a DVSC-DLA, az ETO FC Győr, az FTC, az Illés Akadémia-Haladás, az MTK Budapest, a Puskás Akadémia és a Vasas Kubala Akadémia továbbra is jórészt egymás ellen küldheti harcba legjobb fiataljait. Most viszont csatlakozik hozzájuk további négy klub a másodosztályból, név szerint a DVTK, a Mol Fehérvár, a Nyíregyháza Spartacus és a Paks – ezek a klubok, amelyek a legtöbbet nyerik az új versenyrendszer bevezetésével.

A 12 csapatos kiemelt csoport mellett úgynevezett alap csoportokat is létrehoztak, amelyekben szintén 12-12 együttes kapott helyet: ezekben a tavaly még másodosztályú csapatok küzdhetnek meg egymással. Vagyis az alap csoport lényegében egyfajta másodosztálynak felel meg, de hivatalosan mégis 24 gárda alkotja mindhárom élvonalat, amelyet ketté bontottak.

Ami a menetrendet illeti: az ősszel teljes kört, azaz 11-11 mérkőzést játszanak az együttesek, majd tavasszal a kialakult sorrend alapján három egymás alá rendelt 8-8 csapatos csoportban folytatják az évadot. Oda eredményeik és helyezésük alapján meghatározott kiinduló pontszámot visznek magukkal. A 24 csapatból egyetlen kieső lesz a bajnokságok végén, a három korosztály egy-egy búcsúzójának a helyére egy-egy alakulat jut fel a harmadosztály nyolc csoportjának bajnokai közül. Fontos megjegyezni, hogy mostantól minden korosztály kizárólag a saját szerepléséért felel. Magyarán: ha egy csapat kiesik az U16-os bajnokságból, akkor a következő évadtól az U17-esek között nem játszhat a legjobbak között, de a másik két korosztályban igen.

Az MLSZ azt várja az új rendszertől, hogy a klubok teljesen szabadon, mindenfajta teher vagy eredménykényszer nélkül gazdálkodjanak a saját utánpótlásuk erőforrásaival. A cél az, hogy minden gyerek a „saját útját járja”, egyszóval a tehetségesebbeket bátran merjék felfelé játszatni a csapatok. A hangsúly nem az utánpótlás-bajnokságokban elért helyezéseken van, hanem a jövőn. Azon, hogy az elkövetkező években minél több fiatal állja meg hosszú távon is a helyét az NB I-ben.

A korlátozások feloldásáról döntött az MLSZ elnöksége

Az országgyűlés döntéseivel összhangban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége is visszavonta a hazai futballmérkőzésekre vonatkozó korlátozásokat, biztonsági intézkedéseket, melyeket a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott.

Magyarország kormánya június 18-i hatállyal megszüntette a 40/2020 (III.11.) kormányrendelet szerinti veszélyhelyzetet, ezzel párhuzamosan hatályát veszítette a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége a jogszabály-változások után, csütörtökön a labdarúgásban bevezetett szabályok felülvizsgálatáról egyeztetett, és döntést hozott azok eltörléséről.

Nem maradnak érvényben a május 28-tól bevezetett, a stadionok lelátóit és a mérkőzések megrendezését érintő szabályozások, ami azt jelenti, hogy a szervező kluboknak mostantól lehetőségük nyílik a lelátók korlátozások nélküli megnyitására. Az MLSZ ugyanakkor felhívja a figyelmet a higiéniás és egészségügyi előírások, ajánlások alkalmazásának fontosságára, valamint a sportpályákon a megfelelő viselkedés betartására, a járvány terjedésének megakadályozása a továbbiakban is közös felelősségünk.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://szovetseg.mlsz.hu/hir/a-korlatozasok-feloldasarol-dontott-az-mlsz-elnoksege