ímkézett bejegyzés

2021. 02. 19.   Archív, Archívum - 2021.

Az MLSZ kialakítja az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-centrumok hálózatát. A cél a regionális tehetségközpontok szakmai és szervezeti fejlődésének elősegítése, az azokban folyó munka ellenőrzése és teljesítmény alapú finanszírozásának kialakítása. Az elnökség – a Double Pass objektív visszajelzései alapján – választotta ki azokat az utánpótlásműhelyeket, amelyek területi alapon segítik elő a legtehetségesebb fiatalok kiválasztását és fejlődését.

Forrás: mlsz

Akadémiák

2019. decemberétől 10 labdarúgó-akadémia szakmai felügyeletét és finanszírozását az EMMI sportért felelős államtitkársága látja el. Ezekben az akadémiákban 14-19 éves koruk között a játékosok akadémiai szintű nevelése, a profi futballra való felkészítése, és a felnőtt futballba történő integrálása, beépítése történik.

Tehetségközpontok (B-szint)

A független nemzetközi szakmai auditáló cég, a Double Pass az MLSZ elnöksége által meghatározott szempontok alapján 2020 őszén részletesen felmérte a Bozsik-központként működő 73 utánpótlásnevelő sportszervezetet, és a minősítések alapján javaslatot tett a Tehetségközpontok (TK) kiválasztására. Annak érdekében, hogy a fiatalok számára a műhelyek az országban mindenhol könnyen elérhetővé váljanak, megyénként jellemzően egy-egy Tehetségközpontot jelölt ki az Elnökség. Egy-egy TK-hoz, az ugyanazon megyében tevékenykedő Körzetközpontokból érkeznek a játékosok. A területi alapon szervezett Tehetségközpontokban főállású, képzett, ambiciózus szakemberek foglalkoznak az ifjú labdarúgókkal. Az itt dolgozó edzők feladata lesz a U15-ös korosztálynál fiatalabb gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. A legrátermettebb játékosok innen kerülnek majd az akadémiákra.

Körzetközpontok (C-szint)

A Körzetközpontok (KK) elsősorban a grassroots/amatőr és az elit utánpótlás-képzés között helyezkednek el egyfajta hídként, és az lesz az elsődleges feladatuk, hogy a játékosok foglalkoztatása gyermekkorban a lakóhelyhez közel indulhasson el. Ezekben a központokban történik a futball megszerettetése a gyermekekkel, majd a tehetségesebb gyermekek kiválasztása és „feladása” a Tehetségközpontokba (TK). A piramis legalján az a mintegy 1400 amatőr klub található, melyek fő feladata, hogy minél több gyermeket csábítsanak a labdarúgásba.

Jakab Péter, a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia szakmai vezetője: – A mai napon megérkezett az MLSZ hivatalos üzenete akadémiánkra, miszerint a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia Tehetségközpont kinevezést érdemelt ki. A 2013-as évben induló és 2020 decemberében záruló immár 4. Double Pass vizsgálat ajánlása alapján, a belgák pozitív megállapításai alapján az MLSZ 73 sportszervezetből a Békéscsabát is a II. szintre sorolta be, míg partner egyesületünk, a Békéscsaba UFC a Körzetközpont besorolást kapta meg. Nagyon örültünk ennek a hírnek, mert az elmúlt hét évben elég sokat hullámvasutaztunk az akadémiák és utánpótlásközpontok versenyében. Szerintem most végre olyan helyre kerültünk, ahonnan szisztematikus munkával esélyünk lehet saját identitásunk legteljesebb felépítésére összhangban az MLSZ elképzeléseivel, valamint arra is, hogy egyre több saját nevelésű játékosunkat építsük be a Békéscsaba 1912 Előre felnőtt csapatába. Az MLSZ kinevezés egy új lehetőség a még jobb és tökéletesebb nevelőmunkára, amely minden tekintetben egy minőségi ugrást hoz a térség labdarúgásának fejlődésében. Itt nem csak szakmai, hanem infrastrukturális és a humán erőforrás fejlődésére is gondolok.

A jövőbeli legfontosabb terveink:

1. A Viharsarok szurkolói erejének egyesítése a Békéscsaba 1912 Előre csapatai mögött
2. Kiváló szakmai és partnerkapcsolat kiépítése alánk tartozó három Körzetközponttal és rajtuk keresztül a Békés megyei amatőr klubokkal
3. Produktivitásunk javítása felnőtt csapatunkban, valamint akár nemzetközi szinten is
4. Fedett műfüves csarnok megépítése az Utánpótlás Központban
5. Az egészségügy, mint támogató terület fejlesztése (konditerem, orvosi kezelő, fizioterápiás kezelő)
6. Sportkollégium létrehozása (városi sportegyesületek összefogásával)
7. Sportiskolai rendszer kialakítása a partneriskolákkal
8. Hagyományos nemzetközi labdarúgó tornák megrendezése (U14-U15, valamint U17 korosztályokban)

A Tehetségközpont és Körzetközpont rendszerű képzések előnyei:

1. A tehetségek centralizált képzése, kiváló körülmények között
2. A játékosaink magas szintű fejlesztése a családi környezet segítő hatásaival
3. Megfelelő iskolai- és tanulási környezet játékosaink számára
4. Belépési lehetőség a felnőtt labdarúgás különböző szintjeire
5. Profi futball kimeneti lehetőség

Kapcsolódó hivatkozás:
https://szovetseg.mlsz.hu/hir/nyaron-indul-a-tehetsegek-orszagos-kepzesi-rendszere

2020. 09. 05.   Archív, Archívum - 2021.

A 2020–2021-es évadtól jelentős változások léptek életbe az U16-os, U17-es és U19-es, vagyis a kiemelt bajnokságok versenyrendszerében. A módosítások azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok a saját útjukat járják, ne pedig az eredménykényszer miatt játsszanak egy-egy utánpótláscsapatban.

A Magyar Labdarúgó-szövetség által az új évadtól bevezetendő változások egyik jelentősebbje a három kiemelt utánpótlás-bajnokságot, különösen azok lebonyolítását érinti. Amint az köztudomású, évek óta vita tárgya, milyen versenyrendszerben kellene megrendezni az U16-osok, az U17-esek és az U19-esek küzdelmeit.

A korábbi szisztéma szerint a három sorozat első osztályában nyolc, második vonalában pedig tizenhat együttes szerepelt. Az U17-es bajnokságból ki lehetett esni, s a búcsúzó csapat az egy évvel fiatalabb és az egy évvel idősebb korosztály együttesét is „magával rántotta”. Ez a szabály a 2019–2020-as évadra már nem vonatkozott, tehát a koronavírus-járvány miatt amúgy is csonka évadban nem köszönt el egyetlen klub sem az élvonaltól.

Az augusztus 29-én rajtolt, új sorozatban azonban az első és a másodosztály csapatait összevonták, majd két csoportra bontották, méghozzá oly módon, hogy a nyolc korábbi első osztályú klubot automatikusan az U19-es, az U17-es és az U16-os bajnokságok kiemelt csoportjaiba sorolták be. Tehát a Budapest Honvéd-MFA, a DVSC-DLA, az ETO FC Győr, az FTC, az Illés Akadémia-Haladás, az MTK Budapest, a Puskás Akadémia és a Vasas Kubala Akadémia továbbra is jórészt egymás ellen küldheti harcba legjobb fiataljait. Most viszont csatlakozik hozzájuk további négy klub a másodosztályból, név szerint a DVTK, a Mol Fehérvár, a Nyíregyháza Spartacus és a Paks – ezek a klubok, amelyek a legtöbbet nyerik az új versenyrendszer bevezetésével.

A 12 csapatos kiemelt csoport mellett úgynevezett alap csoportokat is létrehoztak, amelyekben szintén 12-12 együttes kapott helyet: ezekben a tavaly még másodosztályú csapatok küzdhetnek meg egymással. Vagyis az alap csoport lényegében egyfajta másodosztálynak felel meg, de hivatalosan mégis 24 gárda alkotja mindhárom élvonalat, amelyet ketté bontottak.

Ami a menetrendet illeti: az ősszel teljes kört, azaz 11-11 mérkőzést játszanak az együttesek, majd tavasszal a kialakult sorrend alapján három egymás alá rendelt 8-8 csapatos csoportban folytatják az évadot. Oda eredményeik és helyezésük alapján meghatározott kiinduló pontszámot visznek magukkal. A 24 csapatból egyetlen kieső lesz a bajnokságok végén, a három korosztály egy-egy búcsúzójának a helyére egy-egy alakulat jut fel a harmadosztály nyolc csoportjának bajnokai közül. Fontos megjegyezni, hogy mostantól minden korosztály kizárólag a saját szerepléséért felel. Magyarán: ha egy csapat kiesik az U16-os bajnokságból, akkor a következő évadtól az U17-esek között nem játszhat a legjobbak között, de a másik két korosztályban igen.

Az MLSZ azt várja az új rendszertől, hogy a klubok teljesen szabadon, mindenfajta teher vagy eredménykényszer nélkül gazdálkodjanak a saját utánpótlásuk erőforrásaival. A cél az, hogy minden gyerek a „saját útját járja”, egyszóval a tehetségesebbeket bátran merjék felfelé játszatni a csapatok. A hangsúly nem az utánpótlás-bajnokságokban elért helyezéseken van, hanem a jövőn. Azon, hogy az elkövetkező években minél több fiatal állja meg hosszú távon is a helyét az NB I-ben.

2020. 08. 28.   Archív, Archívum - 2021.

A Magyar Labdarúgó Szövetség stratégiájának fontos eleme, hogy az utánpótlás nevelő egyesületek a jövőben szoros szakmai kapcsolatot építsenek ki a településükön, tankerületükben működő iskolákkal.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://szovetseg.mlsz.hu/hir/rugj-labdaba-az-iskolaban-is

2020. 06. 18.   Archív, Archívum - 2020.

Az országgyűlés döntéseivel összhangban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége is visszavonta a hazai futballmérkőzésekre vonatkozó korlátozásokat, biztonsági intézkedéseket, melyeket a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://szovetseg.mlsz.hu/hir/a-korlatozasok-feloldasarol-dontott-az-mlsz-elnoksege

2020. 05. 09.   Archív, Archívum - 2020.

A felfüggesztett, MLSZ által kiírt utánpótlás férfi, fiú nagypályás vagy csökkentett pályaméretű versenyek nem folytatódnak, a bajnokság elmaradt és hátralévő mérkőzései nem kerülnek lejátszásra. A bajnokságokból sem feljutó, sem kieső nincs.

A 2019/20-as I., II. és III. osztályú bajnokságok végeredménye hiányában a bajnokság befejezésekor a Záró tabellán elfoglalt helyezéseik alapján kerülnek a csapatok a 2020/21-es bajnokságok osztályaiba besorolásra.

A 2020/21. évi 12 csapatos Kiemelt csoportba a 2019/20 évi. I. osztályú U19, U17, U16 korosztályú bajnokságban résztvevő 8 sportszervezet csapatai, illetve a 2019/20. évi II. osztályú férfi ifjúsági U17 és U16 korosztályú bajnokságok összesített eredménye alapján 1-4. helyezést elért sportszervezetek csapatai kerülnek besorolásra. A 2020/21. évi 12 csapatos Alap csoportba 2019/20. évi II. osztályú férfi ifjúsági U17 és U16 korosztályú bajnokságok összesített eredménye alapján 5-16. helyezést elért sportszervezetek csapatai kerülnek besorolásra.

Az I. o. U15, U14 fiú serdülő bajnokság 2020/21-es idényében a 2019/20-as bajnokságban részt vett csapatok jogosultak a nevezésre.

Az Elnökség döntése szerint három professzionális versenyprogram kivételével, a jelen járványügyi helyzetre tekintettel a labdarúgás egészében nem indít hivatalos versenyprogramokat. Az esetleges edzések, sportfoglalkozások, edzőmérkőzések nem tartoznak az MLSZ illetékességébe. Amennyiben a klubok saját döntésük alapján folytatják a fenti tevékenységeket, a vonatkozó általános előírásokat, kormányrendeleteket kell követniük.

A 2020/2021. évi bajnokságok kezdetéről a szövetség a későbbiekben határoz majd.